Évforduló
2004. március 24., Guczó · Hozzászólás
Tegnap (illetve ma, attól függ honnan számoljuk) volt pontosan egy évtizede, hogy megérkeztem ebbe a városba – nevezhetjük shithole-nak is konkrétan, ahogy Aldo barátom szokta. Ő tizenhárom éve jött ide, egy-két évre.
Én fél-egy évre terveztem.
Naja. Így jártunk.
Pekingtől délnek,
2004. március 18., Guczó · Hozzászólás
..aztán a kiserdőnél balra.
Világ proletárjai keblemre!
2004. március 16., Guczó · Hozzászólás
Peking
2004. március 15., Guczó · Hozzászólás
No most, hogy a kínai miért olyan, amilyen….
2004. március 11., Pepito · Hozzászólás
A kinait nem tanították meg tervezni. Álmodozni viszont annál inkább tudnak. A kínai életében az álmodozás játssza azt a szerepet, amit mi – jobbára – a középiskolában megtanultunk és később továbbfejlesztettünk, a tervezést.
Itt ilyen nincs! A főiskola, egyetem elvégzéséig itt mindenkinek megmondják, hogy mi a következő lépés, amikoris mindent figyelembe vesznek, csak a realitásokat nem. A szülők álmait álmodják a fiatalok tovább. Autokrácia minden szinten.
MidChina Crisis
2004. március 5., Guczó · Hozzászólás
Keverednek itt az ügyek, az a nagy helyzet.
Egy ideig azt gondoltam hogy rajtam is átsöprőben van itten a midlife crisis, amiről egyébként én is csak a minap értesültem, mármint hogy van egy ilyen definit betegség, ami befolyásolja az ügymenetet a magamkorabelieknél.
Szóval egy ideig úgy gondoltam hogy ez a gyökere a problémáknak, márhogy a problémákhoz való viszonyulásomnak, késztetéseimnek, szorongásaimnak, miazmásnak.
Egyrészt persze ideges lettem (hja, ki ne lenne ideges ha fölhívnák a figyelmét hogy idősödik, pláne ha ez először fordul elő az életében, mármint az idősödés, konkrétan), másrészt persze ideges lettem, hogy ennyi év után sincs semmiféle közöm, definícióm, élettapasztalatom arra, hogy legalább közepes biztonsággal megítéljem, hogyan működik a kínai ember. Merthogy az is működik valahogyan, állítólag.
Metró
2004. március 4., Guczó · Hozzászólás
Ezért is jó néha visszamenni gyalogos katonának (miszerint kijárni ügyfélhez – erről majd külön): metrózhat az ember.
Tegnap emlékeztetett Bézsé, hogy a Kerry Centertől van metró odaátra, a rizsföldekre, Pudongra. Nosza.
Utazott mellettem két süketnéma – nem láttam még ilyet Kínában, úgyhogy lopva odafigyelgettem a beszélgetésükre.
Pató Pál
2004. március 2., Pepito · Hozzászólás
A magyar vállalkozók meghatározó többségét Pató Pálról klónozták.
~~~~
Úgy volt, hogy ma vidékre megyünk. Itt a vidékre menetel nem azt jelenti, mint Magyarországon. A múltkor is vidékre mentünk, akkor reggel négykor keltem és este tíz volt, mire visszaérkeztünk Shanghaiba. Életveszélyes utakon – biciklisek az autópályán, köd, út elterelés, vicces keresztez?dések – négy óra oda, négy vissza. Menni kellett, nem volt alternativa. Illetve volt – ha nem kell az üzlet, akkor szabad volt itthon maradni. De uraim! Egy nyolcvanmilliós építkezés IT infrastruktúra része meg Kínában is valahol 10-15% között van. Szóval….?