Shanghai Kurír

Közelebbről megvizsgálva a berendezést több dolog is szemet ütött.
Először is, az egész egy papundekli doboz, hámló műanyag-tapétával bevonva. A nyílások kb. bicskával vannak kivágva rajta. Semmiféle drót (miszerint áramellátás) nem vezet bele.

Hm, mekkora üzlet - csaptunk homlokunkra -, kinek van annyi vér a pucájában hogy utána járjon a kudarcnak: 1 RMB nem akkora összeg hogy az ember telefonálgasson meg irodába járjon (a dobozon nincs föltüntetve hogy ki üzemelteti), de leginkább nem fogja megkockáztatni hogy több vadidegen előtt kiteregesse a kotonvásárlási szokásait.

Ebben is maradtunk, egészen addig, míg két-három sarokkal odébb nem talaláltunk még egy ilyen dobozt, aztán még egyet. Innentől kezdve zavaros nekem az egész. Mondjuk elcsesztük, ki kellett volna próbálni a többi dobozt is hogy megbizonyosodjunk, jól szervezett skandalumról van-e szó, vagy amatőr módon végrehajtott népnevelésről.
(utóbbira tippelnék, mivel a városi börtön egy sarokkal odébb van)

_______________________________________________

Update: falidobozokra fixálódtam az utóbbi napokban és máshol is találtam hasonló berendezést (nem ugyanolyat, de azonos funkciójút, azonosan igénytelen kiszerelésben), például itt két sarokkal odébb az irodánk melletti kis utcában. Úgy néz ki hogy elemes/akkumulátoros táplálású, a működő példányokon villog egy LED. Ilyenből eddig egyet láttam, úgyhogy működni látszik az üzleti modell...