« August 2007 | Main | October 2007 »

September 28, 2007

Egyszer majd kérni fogunk magától valamit

Augusztus végén hív az egyik ügyfelünk akinek a website-ját hostoljuk, hogy fölhívta őket a Shanghai-i Internet-rendőrség, hogy szolgáltassák be nekik a website-juk látogatói logját de hirtelen.

Mondom rendben van, de mi ezt csak egy hónapig őrizgetjük, úgyhogy a július végétől meglévőt tudjuk odaadni, de küldjenek teherautót mert csak arra fog ráférni (az Apache error logja a sok betörési kísérlet miatt kb. három nagyságrenddel nagyobb mint a rendes access log - konkrétan 4-8GB-ról beszélünk havi szinten). Az mondják az nem kell, majd az augusztus hónapi, meg a szeptemberi.
Jóvan.

Szeptember elején szólok nekik hogy itt az augusztusi dzsuva, vigyék innen.
Most még nem kell, tegyük félre, majd szólni fognak.

Pár napja megint rákérdezek hogy akkor most mi van, tényleg kell vagy törölhetem? Nem, majd szólni fognak.

Mi jogon dolgoztatnak engem ezek a sutyerákok fölöslegesen? Kinek számlázzam ki a hülyeségeikkel töltött időmet?
Pláne, mi a francot akarnak kideríteni egy festékgyár websitejának látogatottsági adataiból? Azt meg föl se hozzam ismét, hogy miközben ilyen tökéletesen haszontalan ügyekben odateszik magukat teljes apparátussal, a kínai spammerek és szélhámosok boldogan üzletelnek olyan spamekkel és weboldalakkal ahol minden fenntartás nélkül publikálják a telefonszámukat, mindeddig következmények nélkül - ezeket elképzelhető hogy egyszerűbb lenne megfogni mint átnyálazni több ezer gigabájtnyi (mert nyilván a többi néhány száz szolgáltatótól is kérnek anyagot) tökéletesen érdektelen logot.
Vagy most disszidens netezőket akarnak megfogni, akik falfesték-specifikációkat nézegetnek államellenes összeesküvést tervezgetve?

Már tényleg nem tudom mit gondoljak.
Azt eléggé pontosan tudom hogy mit fogok csinálni: csak az access logot fogják megkapni. De lehet hogy abba is beletörölgetek ötletszerűen, esetleg belemásolok néhány Shakespeare-szonettet, hogy ne unatkozzanak. A CD pedig (mert addigra rá fog férni egy évnyi log) elképzelhető hogy bithibás lesz.
Valószínűleg rossz lehet a légkondícionáló vagy nagyon poros a környezet Önöknél, nem tudom hogyan történhetett. Vissza tudnák nyerni valahogyan az adatokat? Nagyon fontos lenne, égető szükségünk van rá.

September 27, 2007

Razzia

Tegnap reggel rohanok egy megbeszélésre. A liftben próbálom emberformává alakítani magam - előző este voltam fodrásznál, természetesen kockásra feküdtem az új frizurámat, de semmi baj mert a liftben van tükör, nyálazgatom hetyke tincseimet a helyükre.
Még fejemen a tenyerem amikor a földszintre érek, ahol öt darab rendőr téblábol, az egyik rögtön le is stoppol.

- Maga itt lakik?
- Ön szerint?
- Útlevele, bejelentőlapja?

Az útlevelet persze nem hordom magamnál, a bejelentőlapról meg azt sem tudom hogy néz ki, de ezen ne múljon, visszaliftezek az útlevélért.

Odaadom neki.

- Mikor érkezett Kínába?
- Tizenhárom és fél éve.
- Nem úgy. Legutóbb mikor érkezett az országba?
- Mittudomán, talán július elején.
- Bejelentkezett?
- Persze, egy éve.
- Nem úgy. Bejelentkezett, miután megérkezett júliusban?
- Ide vagyok bejelentkezve egy éve.
- Az nem úgy van. Amikor beérkezik az országba, 24 órán belül be kell jelentkezzen. Akkor én most fölírom magát (fölírt), tessék bejelentkezni mihamarabb.

Ezzel utamra engedett.
Namost ha ez az egész nem arra ment ki, hogy begyűjtsék a compoundon lakó külföldiek listáját (mert a lakosok jó harmada-fele külföldi nálunk), akiket aztán majd megmogyoróznak az idióta rendelkezésükkel, akkor fajdkakas legyek.

Mindenesetre juszt sem fogok elmenni bejelentkezni, hiszen be vagyok jelentkezve - azt hiszem ezt nevezik polgári engedetlenségnek, kivéve hogy én itt nem polgár vagyok csak egy turista, aki ugye tudjuk mit tehet: örül neki hogy itt lehet.

Különösebben amúgy nem ért meglepetésként a dolog: múlt hétvégén egy ír barátnőm mesélte hogy amikor előző héten bevitte hosszabbíttatni a papírjait, neki szegezték a kérdést, hogy ő most konkrétan milyen státuszban lakik együtt a svájci pasival, akivel lassan tíz éve bérlik együtt a lakást (lakótársakként, amúgy csak haverok), majd - mint pont ma este hallottam - "nehézségek adódtak" a papírjai körül, úgyhogy hétvégén nem tud elutazni Európába emiatt.

September 24, 2007

Térkép

Találtam egy kiváló új online térképet - igaz még nincs kész teljesen, de ígéretes.
Itt az irodánk például.


Ugyanott: csinálj magadnak Shanghai-i utcatáblát!. Különösen hasznos lesz hamarosan a nosztalgiakedvelőknek, mivel úgy néz ki hogy lecserélik a zöld táblákat új, kék dizájnra.

September 20, 2007

Wipha

Tegnap-tegnapelőtt "ránktámadt" a Wipha tájfun (ami az index szerint hurrikán*, kedden készült képeket hozott le a "vihar utáni" városról, kicsit nevetséges), fosott is itt az iroda népe hogy nem tudnak majd hazamenni meg jajmilesz, a konzulátus figyelmeztető körlevelet küldött hogy szerda délutántól csütörtök délelőttig maradjunk otthon ha tehetjük, szóval volt egy kis hajcihő.
Ehhez képest esegetett kicsit, fufukált a szél jobbra-balra kevés meggyőződéssel, de aztán ma hajnalra száraz volt minden utca és csak a borult idő emlékeztet arra hogy valami van. Ennél volt már legalább két komolyabb vihar idén.

A Wipha egyébként thai női név - a tájfunokat a hurrikánokhoz hasonlóan női nevekkel illetik, ami nyilvánvalóan onnan eredeztethető, hogy a meteorológusok főként olyan férfiak akik állandóan a képernyőjüket bámulják és odahaza is csak az időjárásról tudnak beszélgetni, amit a feleségeik valami miatt nehezen viselnek.

Utoljára a Winnie tájfun rontott többé-kevésbé a városra 1997-ben. Volt akkor is valamennyi megelőlegezett pánik, de tényleg csak nagyon szőrmentén. Igazából a tájfun magja jó két-háromszáz kilométerre elkerülte a várost.

Angie barátnőmmel találkoztam aznap este a Hilton környékén, majd miután elintéztük a hivatalos részét a találkozónknak, sötétedés táján elindultunk a Yananon vacsorázni. Úgy ötszáz métert tehettünk meg a Bund felé, amikor ránk zúdult az eső (ami addig csak szemetelt), majd amikor pár száz méter után ronggyá áztunk és elkezdett rendesen fújni a szél is, bemenekültünk a Badlands-be (ez az ős-Badlands-et jelenti, az akkori 2x2 sávos, felüljáró nélküli Yanan Lu-n, a Tongren Lu-nál - ma már úttest van a helyén).

Kikértük söreinket (ha jól rémlik 15 RMB volt a Reeb), majd a személyzet elkezdett homokzsákokat hordani a bejárathoz és bedeszkázni kicsit a nyílászárókat.
Ennek megfelelően akkor kértünk még söröket és elkezdtünk kaját is rendelni.

Az ős-Badlands volt akkoriban az első és egyetlen tex-mex kaját kínáló hely a városban, a kb. háromszor tíz méteres luk egyik sarkában 20 yuanos all-you-can-eat büfével pirkadatig. Ez azért volt jó üzleti modell, mert a Changle Lu-n lévő egyetlen kocsmából (az ős-Judys-ból) hajnal kettő körül kitessékelt ittas és épp megéhezni kezdő kemény mag számára még elérhető sétatávolságra esett a Badlands, ahol e sorok írójára is rávirradt néha míg a "na még egy utolsó" söreit itta a barátságos New Jersey-i tulajjal, aki jobban beszélte a shanghaihuát mint a putonghuát és lelkesen kérdezgetett végig az otthoni magyar ismerőseiről hogy nem földijeim-e véletlenül.

Szóval ettünk, ittunk, aztán csak nem lehetett kimenni az utcára, úgyhogy végül valamikor pirkadattájt szabadultunk a kocsmából, kívül még mindig kissé nedvesen, belül pedig végképp elázva. Kedves emlék számomra az az éjszaka, azt hiszem akkor lettünk igazán jóbarátok Angie-vel.


* Igazából ezeket az augusztus-szeptemberi időjárási eseményeket trópusi viharnak hívják. Ha a szélsebesség elér egy bizonyos mértéket, onnantól tájfun lesz. A hurrikán speciálisan amerikai.

September 18, 2007

Csúcskísérlet

Azt hiszem ezt nehéz lesz megdönteni: hétfőn volt az egyik új mérnökünk első munkanapja, felmondani jött be.