Mongólia

Hiába cseszegettek, nem fogok tudni útleírást generálni.
Életem legjobb és – bizonyos szempontból legmisztikusabb – utazása volt. Nem igazán leírható, az egyes apró élmények pedig annyira nem érdekesek, legalábbis azok számára biztosan nem, akik nem voltak ott.
Városokat, ilyesféle érdekes dolgokat nem láttunk. Lovagoltunk négy napig hegyen-völgyön át, patakpartokon táboroztunk a csillagok alatt, eső vert és nap sütött bennünket, gyönyörűséges volt.

Itt látható Guczó és hű (?) paripája Szergej (magunk neveztük el a lovainkat, ő egyértelműen szovjet bűnöző volt előző életében):

A kissé jobbra helyezkedő tartás attól van hogy a fenekemen konkrétan nincs bőr – lásd alább.
A fehér kesztyű urasnak hathat, de nem azért van rajtam – lásd alább.
Szergejnek pedig kifejezetten cinikus a nézése, szája sarkában kárörvendő mosoly – lásd alább.

Nézzük csak, mire kell ügyelnünk ha Mongóliába megyünk lovastúrára:

1. Bakancs. Nagyon jó, kipróbált, kényelmes. Mocsarakon és egyéb meghökkentő helyeken kell átvágni néha, legyen vízálló.

2. Pumpálós szúnyogriasztó, nem kenőcsös. Ti. nem csak magunkra kell alkalmazni hanem legalább annyira a lóra is.
Itt van alább szemléltetésképp a “Legyek Völgye” átszelésekor, ebédidőben tapasztalt légymennyiség (a nagyobb méretűeket bögölynek hívjuk és átcsípnek a farmeren is):

3. Víztisztító berendezés: a mi csapatunkban szerrencsére voltak felkészült versenyzők, mindenesetre legyen egy berendezés amivel patakból kinyerhető szűrt ivóvíz (lehet hogy kristálytiszta de biztos ami biztos, szűrjük csak meg – más ivóvízforrás nincs útközben).

4. 0 vagy mínusz öt fokig hitelesített hálózsák. De ami tényleg olyan. Július közepén jártunk ugyan, de az egyik táborban a minősített nulla fokos hálózsák alá melegítőt kellett vegyek, olyan rohadt hideg volt.

5. Korrekt esőálló dzseki és nadrág. A nyereg alá kötve hogy könnyen hozzáférhetők legyenek.
Ha esik akkor nagyon, és olyankor nagyon hideg lesz igen gyorsan, úgyhogy ez létszükséglet.
Ha vigyázni akarunk az esővédő felszerelésre akkor tegyük valami stramm zsákba, a nyereg alatt erősen elkoszolódhat. Az én dzsekim még mindig lószagú a tisztítóból kihozva is.

6. Ipari minőségű napvédő krém. Ld. #7.

7. Tarkót is védő simléderes sapka, úgynevezett “silly hat” (ld. a fenti fotót). Ügyeljünk arra hogy habár a szilihet védi arcunkat és tarkónkat a rendkívül erős napsugárzástól, fülünk kilóghat a divájszból, ezért vastagon kenjük be #6-al (e sorok írója megfeledkezett erről ér rojtosra égett a füle).

8. Minden elektronikus eszközünk ceruzaelemmel működjön. Legyen nálunk legalább kétszer annyi ceruzaelem mint amennyit feltétlenül szükségesnek gondolunk.
Az elhasznált elemeket ne szórjuk szét, tartsuk magunknál őket.

9. Készüljünk föl arra hogy nem látnak el minket “chaps” nevezetű mentudomhogyhívjákkal ami a fenti fényképen látható a lábamon. Mongóliában a turisták számára biztosított lovakon vagy van nyereg vagy csak valami afféle (általában utóbbi), chaps pedig leginkább nem biztosított. Anélkül pedig napi nyolc órát képtelenség lovagolni sérülés nélkül.

9.a. A félszofisztikált nyergek afféle műanyag párnák rászíjazva egy acélszerkezetre – általában ezt kapja a turista.
Namost ezekkel úgy alapvetően nincs semmi baj ha az ember megfelelő öltözetben és felkészültséggel ül beléjük. Velem nem ez történt, így rögtön első nap erősen sebesre lovagoltam a seggem. Ez meglepően könnyen megy, ne legyenek illúzióink. Készüljünk föl minden eshetőségre.

10. Lovaglónadrág vagy szuszpenzor: a mongol lovak második sebessége nem a könnyűgalopp mint odahaza, hanem egy rendkívül rázós fajta sietés. Sima gatyában és farmerben ez egy idő után nemcsak hogy fájdalmas, de a következő nemzedéket is veszélyeztetheti. És ezt vegyük komolyan!

11. Lovaglókesztyű: egy darabig én is visszautasítottam a használatát, ficsúrságnak minősítve. Aztán amikor Szergej paripám néha úgy gondolta hogy lehajol kicsit lelegelni azt az érdekes fűcsomót, és a durva zsinórszerű beszáradt vékony lóbőr kantár széthorzsolta a tenyeremet, én is úgy döntöttem hogy fölkesztyűzöm magam. Szergej az egész út során független egyéniségként szerepeltette magát, azaz gyakorlatilag egyfolytában a gyeplőre voltam utalva hogy kordában tartsam, így kesztyű ide vagy oda, fölhorzsolt marokkal érkeztem.

12. Zseblámpa-fejlámpa minden mennyiségben.

13. A lóról nagyjából csak ebédelni szállunk le. Ami a teherhordó lovakon van az táborverésig ott is marad, minden olyat amire szükség lehet napközben a nyeregtáskákba illetve testünkre pakoljunk.
Mondjuk a nyeregtáskákat kb. teljesen elfoglalja a kaja illetve víz, ráadásul lovaglás közben eléggé problémás hozzájuk férni, így leginkább a zsebeinkre illetve övtáskára kell hagyatkozzunk. Kishátizsák elfelejthető, egyrészt kényelmetlen másrészt szintén nehéz hozzáférni lovaglás közben.

14. Jól átgondolt egészségügyi csomag. Érdemes bőrsérülések, szúnyog-bögölycsípés illetve izomfájdalmak elhárítására fölkészülni.
Napi nyolc óra lovaglás olyan helyeken okozhat problémát (a fentebb részletezett seggföltörés mellett) amit az ember nem is gondolna. Nekem és többeknek a csapatban például a térde készült ki nagyon – ennek elkerüléséhez érdemes pár óránként leszállni a lóról és gyalogolni néhány kilométert. Nem fogunk nagyon lemaradni a többiektől, normális tempóban a ló alig gyorsabb.

15. Ne vigyünk:
- tablettás víztisztítót
- kettőnél több váltás ruhát
- tusfürdőt és társait: 8 fok körüli hőmérsékletű patakokban fog történni a tisztálkodás, 2 másodpercnél többet nem fog érintkezni a tested vízzel. Kisujjnyi szappan elegendő.
- kenőcsös szúnyogriasztót. Mindenből csak fufukálósat.
- semmilyen fekete illetve sötét ruhadarabot. Arra jönnek legjobban a legyek és böglyök.

Képek lesznek majd, addig a fotóblogon

Ja, erről jut eszembe néhány egyéb, fotós szempontból:

a) Nagyon gondoljuk át hogy mit viszünk. Mongóliában a belföldi járatokon 15kg a megengedett súly (kézipoggyász inkluzíve), fölötte kilónként 1USD-t kell fizetni. A lovak terhelhetősége szintén határos, úgyhogy kb. ennyibe kell beleférni. Egy 18-200-as utazózoom gyakorlatilag mindenre elég, esetleg még legyen egy 80-as vagy 100-as makrózni illetve portrézni.

b) Útközben természetesen nincs sehol áram, így készüljünk föl extra akkuval illetve elemekkel.

c) Kapcsoljuk ki a gépen az automatikus preview-t, és csak szükség esetén nézzük vissza a képeket – az LCD nagyon sokat fogyaszt.

d) Ha nem szükséges, ne használjunk autofókuszt, akku-spórolás szempontjából. Tájképekhez például teljesen fölösleges, jól el tudunk lenni manuális fókusszal.

e) Legyen nálunk polárszűrő, a nyári hónapok számítanak az esős évszaknak, gyönyörűséges felhős egekkel és napi több szivárvánnyal.

f) Én hat nap alatt kb. 30G-nyi képet csináltam, különösebben nem spórolva. Ehhez vagy elegendő memóriakártyát visz az ember, vagy beruház egy Epson P-5000 vagy hasonló storage device-ba. Nálam egy kínai kütyüm volt, szerencsére vettem hozzá pótakkut mert közel sem bírta addig mint a hirdetett 5 óra – mindenesetre nagyon jó szolgálatot tett. Egy aksival kábé 3 db 4GB-os kártyát tudott letölteni, úgyhogy rendben voltunk (összesen 30GB-nyi CF kártya volt nálam, szóval duplán voltam biztosítva – ami egyébként is ajánlatos, mármint a dupla biztosítás).

g) Övtáska. A lovon semmi más nem működik.
Én egy Lowepro Toploader 75AW-vel és a Rower AW II-vel jött belttel mentem (ami tökéletesen passzol a Toploader megfelelő slotjába), valamint két lencsetartóval amiket a beltre méreteztek. Tökéletesen működött a dolog, kényelmes volt, minden kézre esett – viszont két nap után kitágult a Toploader belt-tartója és lötyögni-lógni kezdett az egész hóbelevanc. Ja és lóra szállni sem volt egyszerű ha magamra kötöttem a cuccot, úgyhogy ha megoldható volt akkor utólag raktam föl magamra.

h) Abban a pillanatban hogy az ember előveszi a gépet lovon ülve, a ló azonnal megérzi hogy nem rá figyel az ember és ennek megfelelően cselekszik. Nincs az az isten hogy megállna egy helyben, úgyhogy még tűző napsütésnél is érdemes kicsit feljebb venni az ISO-t, és minél rövidebb záridőt választani, ha élet képet akarunk.

i) A mongol lovakat bottal-ostorral idomítják, ezért minden olyan kilógó dologra idegesen reagálnak ami a látóterükbe kerül. Értsd: a gépet test előtt kell elővenni és használni, ha pedig rajta van a vállszíj, azt ne engedjük lifegni vállszélességnél kijjebb.

_________________________________________________________

UPDATE:

Lassan elkészülnek végre a képek, jönnek majd ide be szépen:

No related posts.