Szemétlapát
2008. november 19., Guczó · Hozzászólás
Fölhív bennünket minap egy ügyfél, aki jó három-négy éve vett tőlünk egy email-szerver szoftvert, hogy baj van, blacklistre kerültek, muszáj lenne nekik egy upgrade, hogyér adjuk.
Merthogy ők úgy gondolják hogy az a baj, hogy lejárt a mailserver vírusvédelmi licensze (valóban) és hogy emiatt megy ki tőlük a sok dzsuva amitől rögtön feketelistára kerül az IP-címük.
A mocskos keze betette a lábát
2008. november 18., Guczó · 1 hozzászólás
Mindenki a gazdasági válságról beszél persze, rodézia lesz itt idejekorán, jósolják – de igazából Shanghaiba még nem gyűrűzött be érezhetően semmi.
Hallani horrortörténeteket, hogy lenn délen, a Gyöngy-folyó deltában (Kanton, Shenzhen, társai) gyárak tízezrei zártak/zárnak be. Egyik ügyfelünk mesélt is egy állítólag tipikus történetet: az egyik beszállítójuk máról-holnapra egyszerűen fölszívódott. Kivette a bankból a pénzt, kiürítette a macit és otthagyott csapot-papot.
Ez nyilván csak a low-tech, kézimunkából élő üzemeknél működhet, ahol minimális értékű eszköz és nyersanyag áll a gyárban, ellenben eléggé nagy volumenű a forgalom ahhoz, hogy jó időzítéssel pár millió yuan készpénzzel megléphet a tulajdonos, kb. ugyanannyi kifizetetlen számlát és munkabért hátrahagyva. Ebből aztán vészes munkanélküliség, éhséglázadás, körbetartozás lehet, ha nem figyelnek oda.
Marketing
2008. november 17., Guczó · Hozzászólás
Lett egy új ügyfelünk, dupla baleset folytán.
Az első baleset leginkább epidemikus: újabban megint úgy érzem magam mint a kezdetek kezdetén, amikor sorra estek be új ügyfelek, fogalmam sincs honnan – illetve anno nagyjából sejtettem: keresleti piac volt, kézen-közön eljutott a hír. Mostanában megint ez van sorozatban, nem nagyon értem miért, mert azóta azért már megszaporodtak az eszkimók.
Szóval egyszercsak telefon jön hogy van ez a cég és kéne nekik IT-szerviz, beszéljük meg. Jóvan.
Erre bejön a mítingrúmba egy brit fazon akit a The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy-ból eresztettek, de egy-az-egyben: ahogy beszél, ahogy néz, gesztikulál – nem tudtam szabadulni a gondolattól, és a legkomolyabb diskurzus közepette is muszáj volt szélesen vigyorognom bele az arcába ha ránéztem. Ráadásul annyira rámült ez a hangulat hogy végig képtelen voltam komolyan venni a fazont, akivel egyébként az égvilágon semmi baj nincs, jó fej, értelmes, satöbbi, de valahogy mindig azt vártam hogy mikor veszi elő a törölközőt, és egyszerűen muszáj volt hülyére vennem. Az asszisztense ráncolta a homlokát erősen és kötekedett ahol tudott, RY meg ott hüledezett mellettem, de atrocitásra nem került sor.
Aztán ma szóltak hogy menjünk vissza megbeszélni a részleteket mert holnap szeretnék aláírni a szerződést.
Azt hiszem jól elleszünk ezzel a Chrissel, lehet hogy viszek is neki egy törölközőt, aztán ha érti akkor jó, ha meg nem akkor azért.
Mi hajcsa?
2008. november 15., Guczó · Hozzászólás
Úgy tűnik még nem került publikálásra tudományos berkekben, íme a felfedezésünk amit még pár éve tettünk.
Pepitóval sokat gondolkodtunk azon, hogy miért dudálnak feszt Shanghaiban az autók és nemautók egyaránt.
Arra jutottunk, hogy a dudálás által fellazított légrétegek segítik a gépjármű előrehaladását, mintegy beszippantva őket az előttük elterülő ritka térbe – azaz tulajdonképpen a dudálás által haladnak előre.
Ennek az elméletnek nagyon megörültünk és ittunk néhány sört a sikerre való tekintettel, tehát bizonyított, QED.
Dongshan-túra
2008. november 10., Guczó · Hozzászólás
Göcze Gyuriék javaslatára kirándultunk Suzhou mellé Dongshanra.
Két szakaszban érkeztünk, az eleje nehezített útvonalon mászott föl a hegyre :).
Gyönyörű időben jót túráztunk, lefelé pedig megdézsmáltuk a mandarinligeteket..
Néhány fotó a kirándulásról:
Badlands
2008. november 1., Guczó · 4 hozzászólás
Most járok a vége felé egy baromi érdekes könyvnek: Secret war in Shanghai.
Elképesztően jól összeszedett mű a harmincas-negyvenes évek intrikáiról és a város híres-hírhedt arcairól, méginkább olyan magyar vonatkozásokról, amit máshol nem olvastam még.
Például többször is megemlékezik a Hungária Restaurantról, amit egy bizonyos Szirmay Stella zongoristanő vitt és a tengelyhatalmak kémeinek kedvelt gyülekezőhelye volt – a helyi Gestapo és Abwehr főnökök is sűrűn látogatták.
Közvetlen szomszédságában egy másik magyar hölgy egy könyvesbolt-kávézót üzemeltetett, ami szintén népszerű volt a város németajkú lakossága körében.




