Valamennyire frusztrál az eset, de csak egészen kicsit.
(Jórészt szakmai jellegú dolgokról lesz szó a dőltbetűs részben, akit nem érdekel, ugorgyon).
Pár hónappal ezelőtt végére akartam járni, hogy megoldható-e Kínában a pushmail - azaz a Blackberry-féle szolgáltatás, de Blackberry nélkül, ami ugye már beépítésre került az Exchange-be is a SP2 óta.
Nyomoztak a csajok, az lett a végeredmény hogy nem.
Három hete szóltak, hogy hohó, beindult valami ilyesmi, és mint úttörő érdeklődőhöz, ki szeretne jönni hozzánk a China Telecom sales-es embere beszélgetni a dologról.
Erről persze rögtön a hősidők jutottak eszembe, amikor a hetes számú Shanghai-i Internet-előfizetőként (1995-ről beszélünk) be kellett sétáljak a People's Square-en lévő China Telecom székház ikszedik emeletére, megkeresni a retkes irodát ahol fogadta a népet a Guru (kb. két hetet kellett várni a találkozóra mert mindig utazott, más illetékes pedig nem volt), akinél épp voltak, úgyhogy addig kicsit elcsámborogtunk az emeleten. Ennek során betévedtünk a szerverszobába is, ahol a villogó Telindus-modemek között két felgyűrt ingujjú laowai dolgozott a cuccon [manapság már ezeket a helyeket Data Centernek hívják, fegyveres őrök vigyáznak rá, és előzetes bejelentés, regisztráció, kísérő nélkül nem lehet bejutni]). Amikor sorra kerültünk, leültettek a csatakos bőrdíványra, kaptunk teát, aztán a Guru tartott egy 1on1 tréninget arról, hogy van ugye ez az Internet dolog, kell hozzá modem, van magának ilyenje? ésatöbbi.
]]>
Szóval egy kicsit volt egy ilyen hangulata ennek a mítingnek is valóban: a szélzes TIT-előadással próbálta kezdeni a technológiáról, amit most - a tizenkét évvel ezelőtti megilletődöttségtől szabadulva - rögtön rövidre zártam és próbáltam konkrét kérdésekkel rávezetni a lényegre.
Jó félóra után sikerült is a témára térni és kinyerni belőle valamennyi (nem sok) információt. Mindenesetre abban maradtunk, hogy küld egy mérnököt aki felrak hozzánk egy teszt-szervert.
Az mondjuk már gyanút kellett volna ébresszen bennem hogy a srácnak fogalma sem volt hogy hogyan tud anyagilag is érdekeltté tenni a szolgáltatás terjesztésében - tudniillik addig terjedt a figyelme, hogy ezt mi lerakjuk az ügyfeleknél és jó lesz nekik meg a China Telecomnak, de hogy ebből nekem hol keletkezik profitom, az kimaradt.
Mindegy, lássuk előbb hogy hogyan is működik a dolog. Küld majd egy profi szakembert és majd meglátjuk. Jóvan.
Pár nap múlva kijött egy langaléta, bárgyú mosolyú, teljesen jóindulatú gyerek, hogy akkor ő most fölrakja a cuccot, mutassuk a szervert. Elsőre az irodai Linux-szerverünket szántam a feladatra, amin el is kezdett molyolni, aztán rövidesen kopogtat nálam hogy izé, a 80-as port foglalt. Mondom persze hogy foglalt, kap egy virtuális szervert az Apache-on. Az nem jó, neki a 80-az port kell úgy ahogy van. Mondom az nem megoldható. Hát akkor ő sajnos nem tudja fölrakni a cuccot, van másik szerver? Van, akkor tegye fel az egyik Windows-szerverünkre. Jóvan.
Ennek a konverzációnak csak pár nap múlva derült ki az eredménye: mielőtt észbe kaphattunk volna, a srác leszedte a csomagot, amit első lelkesedésében fölrakott. Ez pediglen nemes egyszerűséggel, mindenféle lacafacázás nélkül legyalulta a PHP-t, a MySQL-t (az összes adatbázist beleértve - ezen azóta sem bírok napirendre térni) és az Apache installáció bizonyos részeit is. Azaz innentől kezdve nem működött a helpdeskünk és CRM-ünk, de sőt, több évnyi adat ment a lecsóba.
Nos, nekiesett tehát a Windows-szervernek. Kisvártatva megint kopogtat a szobám ajtaján: baj van, valami használja a 80-as portot. Mondom persze hogy használja, az IIS, nem, nem tudom megoldani hogy a retkes szoftvere üljön rá. Hm, megnézi mit tud tenni.
Kicsit mögéálltam miközben matatott. Klikkel jobbra-balra, nem nagy meggyőződéssel, Start-Programs-matatás, megint Start-Programs-matatás, kérdem mit keres. Hát hol az MS Office? Mondom mi? Hogyhogy nincs fönt az MS Office? Mondom ez egy szerver. De hogyhogy nincs fönn az MS Office?
OK, akkor kezdjük elölről: minek neked az MS Office? Kell. Na jó, de mire? Itt van leírva az instrukciókban hogy indítsa el a Word-öt.
Erre nem tudtam mit mondani. Föltettem neki az MS Office-t.
Fél óra múlva megint kopogtat az ajtómon bocsánatkérő mosollyal, hogy meiyou banfa, birtokolni akarja a 80-as portot. Mondom arról szó sem lehet. Áll tanácstalanul a birkamosolyával. Mondom tényleg. Csak áll és mosolyog mint egy halálraítélt. És még mindig.
Mondom jóvan, van egy ötletem. Fölteszünk egy VMWare-t és azt csinál a virtuális szerveren amit akar.
Hurrá, elmegy végre konfigurálni.
Másnap este tízkor megint kopogtat, hogy siker van, jelentős, megy a cucc. Nem nagyon érti hogy mi történhetett mert a tesztrendszeren az egészet tíz perc alatt meg szokta csinálni, bocsánatot kért erősen, szóval jóbarátok voltunk, így ment el.
Az persze csak a végső stádiumban derült ki, hogy a pushmail nem a telefon Outlookjára küldi a leveleket hanem a saját, őskorszaki email-kliensre, az meg aztán végképp betett a projektnek hogy az innen törölt levelek vígan éltek tovább az eredeti helyükön, a küldött levelek pedig elenyésztek, sehol nem maradt nyomuk.
Pár nap múlva frissítés miatt újra kellett indítani az adott Windows szervert, mire a pushmail szolgáltatás megszűnt működni.
Addigra már kiderült hogy komoly adatvesztést okozott a guru tevékenysége, így inkább nem hívtuk ki. Belenéztem a közel egy gigabájtnyi felinstallált cuccba, és padlót fogtam. A forrást nem láttam ugyan, de az tisztán látszott így is, hogy valami horrorisztikus, Mekk Elek stílusban összeesztergált gányról van szó, aminek túlnyomó részét szimpla WHS-ben írták meg. Hogy ki hol mit indít azt sajnos nem bírtam megtalálni úgyhogy hagytam a francba az egészet.
Tegnap - minden tiltakozásom ellenére - beengedtek az irodánkba egy China Telecomos csávót, aki átnézte a cuccot. A szofver minőségén persze ő sem tud javítani. de legalább rájött hogy az egész úgy szar ahogy van.
A China Telecom mentségére szólva igen erős feedback működik náluk: miután távozott tőlünk a bárgyú mosolyú kolléga, föltelefonáltak minket hogy mi a helyzet, majd két nap múlva megint - ekkor elmondtuk hogy botrányos a helyzet, ezért jött ki az újabb ember.
Utána nem sokkal megjelent a bárgyú is, aki azzal kezdte hogy a mai nappal mind őt mind a sales-es pasit aki nálunk volt, lapátra tették. Értsd: percekkel azután hogy fény derült a kontárkodásra. Elkérték a Linux szerverünk winchesterét, amiről díjtalanul visszabányásszák az elveszett adatainkat - a költségek felét bárgyú barátunknak kell állnia.
Ezt nevezem. Hajrá China Telecom!
]]>
Az irodai ayink, aki leginkább takarítónő, be szokott segíteni nekünk itt-ott projektekben, neki is jól jön egy kis extra bevétel, ugye.